Úgy döntöttem kipótlom Andvári kollégám észrevételét és megnyilvánulását saját tapasztalataimmal, hogy mennyire nem különbözik a helyzet kicsiny országunk egy másik szegletében.
A helyszín Debrecen. Random időpont, valahol dél és 3 között. Fogom magam és felmászok egy buszra. Célom hogy feltöltsem a megfogyatkozott ételkészleteimet, elvégre enni kell. Na meg ugye az evés szent
dolog, nem szabad elhanyagolni.
A buszon jó ~25 ülőhely van, ülnek durván 15-en és további ~15 ember áll. Az első ami feltűnik az hogy a zösszes nyugger a külső széken ül. Mert ugye a drágalátos szatyrot nem lehet lerakni a földre (a jó Isten se
tudja mi van benne, de még nem láttam olyat amelyik nem dudorodott volna). Annak a másik széken a helye. Hogy ott még egy csomóan állnak? Mit érdekli az őt?! Ül nagy dölyfösen és vagy trécsel egy bűntársával
(ami könnyebb lenne ha egymás mellett ülnének, de az megint csak súlyosan sértené felsőbbrendűségi komplexusát) vagy mindenkit jó alaposan megfigyel és készít róluk egy jó szaftos és pletykás elemzést a
fejében, feltételezhetően a legalapvetőbb logikát is nélkülözve. A másik eset az hogy nincs nála szatyor, de attól még a külső széken ül, mert ugye őmellé ne üljön senki, "hát hogy teheti meg, hogy merészeli bárki is,
hogy ŐMELLÉ üljön?" Amíg nem szólsz rá hogy márpedig üljön beljebb mert nincs hely, nem mozdul semerre. Még úgy se ha mások már négykézláb kapaszkodva lógnak alá a fogantyúkról. Ha pedig veszed a
bátorságot hogy rászólj, készségesen elkezdi játszani magát "persze aranyom, máris" miközben beljebb gurul, de tisztán látni rajta hogy majd felforr a gondolattól az agyvize is. Az fel se merül benne, hogy fölösleges a színészi erőlködés, elvégre ha kicsit is érdekelné a környezete akkor nem külső széken terpeszkedne. Ez a kis trükk jól megfigyelhető a helyi és a távolsági járatokon egyaránt, főleg amikor nem iskolásjáratok
mozognak.
Szerencsére ez nem nagyon érint mert az esetek túlnyomó többségében állok, de a pofátlanság akkor is pofátlanság. Majd elfelejtettem: a másik dolog amit általában látni az a vajszívűek és túlságosan törődő emberek
viselkedése. Nagyon szemeznek az üres helyekkel, de nem merik vagy nem akarják a nyuggereket megzavarni azzal hogy szóljanak nekik, az eset úgy szokott végződni hogy a célállomásig kénytelenek állni. A
külföldi diákok, a családanyák, a
És most az ülő nyuggerek után az álló nyuggerek jönnek. Kezdő szituáció: délután 5 óra körül, most az ajándékvásárlás van soron hisz közeleg a karácsony és nem akarom megvárni az 5000 Ft-ról 7000 Ft-ra történő
leakciózást. A hernyón durván ~50 hely van (tisztes nevén csuklós busz, de még soha nem hallottam csuklani), közlekednek olyan 55-en ebből 45 ül. Matematika bácsi szerint van 5 szabad hely, Fizika bácsi szerint 4
elől, 1 pedig hátul ahol épp vagyok. Várok egy jó hosszú percet, van-e rá jelentkező. Semmi kísérlet arra hogy valaki leüljön, se álló nyuggerek se tanulók. Úgy döntöttem leülök én ha már másnak nem kell, mert most
messzebbre megyek mint általában. Ekkor repül mellém az allónyugger, ami sokkal ritkább állatfaj de ugyanolyan idegesítő mint a másik. Hogy én "Hogy merészelek leülni amikor rozoga idős emberek állnak a
közelemben?" Rage mode on: "Akkor miért nem ült rá amikor üres volt? Akkor is csak ácsingózott amikor felszálltam, azóta üres volt a hely. Ha eddig nem kellett, most se kelljen." Ami külön idegesített az az hogy
olyan öreg volt már hogy még a kötögetésből is kiöregedett, az egyetlen dolog amit el lehetett volna képzelni a kezében az a havi sírkőkínálat.
És most írnék egy rendes nyugdíjasról, csak hogy lássuk a különbséget. Busz elején ülök, menetiránynak háttal. Hátul fel száll egy idős férfi az unokájával.* Egy üres hely volt, megpróbálta oda felültetni a gyereket.** A gyerek viszont nem volt rá hajlandó, csak akkor ül le ha az örege is, hevesen tiltakozott az ellen hogy a papó felrakja.*** Szerencsére a következő megállónál sokan leszálltak, így jutott nekik hely. A dologban csupán az szörnyű, hogy annyira nem mindennapi a dolog hogy azóta is emlékszem rá.
* Különbség No1: az unokájával tölti az idejét, nem a pletykatársaival.
** Sokan rárobbantak volna, mondván hogy "jaj az ízületeim meg a vén csontjaim!"
*** Különbség No3: jól nevelte a gyerekét és az unokáját is, nem csak eltartotta őket mint az emberállatot szokás (erről majd külön rage lesz: a nemtörődöm szülők)
